Enrico de Corsini

by **Enrico de Corsini** Vas. Márc. 10, 2024 11:13 am

Enrico de Corsini

User infó: -
PB: Cole Sprouse
Születési hely, idő: Valahol, 2025.09.10.
Foglalkozás: Egyelőre egyetemre készül, mellékállásban hercegeskedik Very Happy

Csoport, évfolyam:Hetedik évfolyam
Faj: Szirén
Képesség: -
Daimon: -
Patrónus: Tengeri csillag
Pálca: Pálcád típusa. Hossz, Fa, Mag.
Speciális tárgyak: Szirén karkötő, a királyi család szimbólumaival

Megjelenés: Mint egy szakadt csöves, de komolyan. Ki nem állhatom a drága holmikat, jobban szeretem, ha valami kényelmes és nem is szentelek túl sok időt arra, hogy kiválogassam, mi mihez passzol. A ruháim ennek ellenére tiszták, hiszen annyira igénytelen sose voltam, de sokkal jobban szeretem a dzsekit, semmint a méregdrága holmikat vagy éppen a díszes ruhákat. Hercegként odalenn muszáj ilyesmit viselnem, de a felszínen az vagyok, aki lenni szeretnék. A külsőm révén tehát eléggé különcnek tarthatnak és némileg az is vagyok. Elvégre, két énem létezik és nem mindenki nyerhet bepillantást a lelkembe és a hátterembe. Hivatalosan Enrico de Corsini herceg vagyok, de mindezek mellett Rick, Ricky is szerény személyem. Attól függően öltözködöm tehát, hogy mikor melyik énemet kell elővennem.

Amortentia: Imádom a kék színt és az Alyssa által használt parfümöt, mindezek mellett pedig anyám illatát.

Mumus: Félek attól, hogy elveszítem a számomra fontos embereket, ha egyszer kiderül, ki is vagyok valójában.

Karaktered története: Azt hiszem, már a születésem körülményei se voltak mindennapiak és nem is véletlen, hogy titokban tartom a helyét. Akkoriban ugyanis eléggé felborultak az események a palotában, anyámat és a nagybátyámat pedig idegenek elhurcolták, míg apámat börtönbe vetették koholt vádak alapján. Nem lehetett valami szép időszak senki számára sem és szerény személyem is pont ezt választotta, hogy meglássa a napvilágot, az ikertestvéremmel az oldalamon. Gyerekként rengeteg bántást kaptam emiatt odalenn és talán pont ez az oka annak is, hogy sokkal, de sokkal szívesebben voltam a felszínen, semmint a népem között. És hát ebben esélyesen anyámra ütöttem, aki szintén a felszínre húz, apánkkal és a húgommal ellentétben, akik szívesebben élnek odalenn.
Mindig is magántanuló voltam, soha életemben nem jártam iskolába, hosszú évekig a könyvek voltak a barátaim. Magányos kölyök voltam, szándékosan kerültem másokat, hiszen mindenkiről azt hittem, hogy csak azért akarnak velem barátkozni, mert herceg vagyok. Odafenn nincs ilyen gondom, a rangom nem nyilvános, hála az égnek. Bátran betehetem tehát a lábam a kastély falai közé, elvégre nem kell arra számítanom, hogy érdekből állnak velem szóba, esetleg bántanának. Mostanában elég sok szirén választja ugyan a felszínen folyó oktatást, de idáig még nem sikerült felismerniük engem, ami kifejezetten jó hír számomra. Apám ugyanis "csak" egy sokad rangú herceg, rá nem vetül annyi figyelem.