Ricchi ügyvédi iroda

by **Matteo Ricchi** Szomb. Feb. 24, 2024 8:09 am

A központtól nem messze fekszik, egy csendes helyen. A Ricchi-család gazdagságához képest ez a lakás nem túl hivalkodó, de kívül-belül rendezett. Az ingatlant ugyan Matteo apja bérli, de mivel alig tartózkodik itt (hiszen az irodája Rómában található), a fia rendezkedett be. A földszinten található a nappali, konyha és iroda, míg az emeleten a szobák (3) és a fürdő. Matteo az iskola helyett gyakran tölti itt az éjszakáit, főleg csinos nők társaságában.

Ricchi ügyvédi iroda W800x533

Ricchi ügyvédi iroda Elegant-Living-Rooms-33-1-Kindesign

by **Matteo Ricchi** Szomb. Feb. 24, 2024 8:37 am

Paulo & Matteo

Nem állítom, hogy ez a Zimmer-ügy nem feküdné meg a gyomromat. Undorítónak tartom ugyanis a kislányokkal való fajtalankodást, akármilyen tahónak is tekintenek mások, amiért elvállaltam ezt az ügyet. Mégis, sok pénzt hozhat a konyhára a dolog és ez mindennél fontosabb, ráadásul apám - szinte biztosra veszem magamban - vizsgáztat engem és itt áll vagy bukik az egész életem. Meg kell tehát felelnem a szemében ahhoz, hogy továbbra is én lehessek az, aki egy nap átveszi a teljes ügyfélkörét, hiszen eszem ágában sincs azt valami random vadidegennek átadnom. Ez a családom vállalkozása, generációk óta ezzel foglalkozunk és nem esem túlzásba, ha azt mondom, hogy sok ügyfelünk is szintén generációk óta visszatérő vendégünk. Buktunk már kisebb-nagyobb ügyeket, ez természetes, de soha senkit se hitegettünk. Zimmer számára is elmagyaráztam, hogy ez felettébb könnyű menet lesz. A kislány érzelmileg labilis, hiszen árva és egyértelműen így szeretné magára vonni a figyelmet, ráadásul nem áll más mellette, csupán egy kattant nevelőnő, aki állítólag szemtanúja is volt az eseményeknek. Némi kenőpénz és máris minden a helyére kerül. Csend lesz és nyugalom, én pedig újfent koncentrálhatok a tanulmányaimra.
Jelenleg azonban nem a munka miatt vagyok itt. Egész egyszerűen csupán lazítani szeretnék és ezt a kastélyban nem tehetem meg. Ott folyamatosan elvonja a figyelmem a folyosókról beszűrődő zaj, ez pedig felettébb bosszant. Igen, szórhatnék hangszigetelő bűbájt is a szobámra, abban az esetben viszont azt se hallanám, ha kopogtatnak. Jó dolog a mágia, de néha több a hátránya, semmint a haszna. A könyveim közelében pedig még azt se engedném magamnak, hogy lazítsak. Újra és újra a kezembe venném őket, amelynek az lenne a vége, hogy órákra le is ragadok náluk és magolok. Mert hát ugyebár a színjeles átlag alapkövetelmény. Apám sose fogott szigorúan, semmit se erőltetett rám, egész egyszerűen én vagyok ennyire ambíciózus és hát némi egészséges versengés sem árt a konkurens család ifjú "reménységével". Igen, azt hiszem pont Paulo az, akinek a szintjét szeretném megugrani, ehhez pedig nem elég a fél gőzzel való törekvés. Apait-anyait bele kell adnom és a vele való rivalizálás az, ami folyamatosan hajt előre engem az élet minden egyes területén.
A nappaliban állok tehát, kezemben egy kristálypohárral, abban pedig egy méregdrága löttyel és csak unott képpel figyelem az üvegasztalon elhelyezkedő papírhalmot, amelyek véletlenszerűen vannak ide-oda dobálva. Szinte mindegyikről visszaköszön a saját odafirkantott megjegyzésem az ügyre és a tanúkra vonatkozóan és majdhogynem állandóan enyhén megrándul a szám sarka, amikor Melinda nevét olvasom. Fogalmam sincs azt illetően, miként jutottunk el odáig, hogy ennyire szemben álljunk egymással, de igazság szerint cseppet sincs ínyemre a helyzet. Ráadásul Paulo di Nardi képviseli őt! Az a nő eszméletlen tehetséggel tenyerel bele olyasmibe, amibe nagyon nem kellene. Mégis mennyi az esélye annak, hogy a volt csajod, aki eddig ráadásul Amerikában tengette az életét, pont a legnagyobb riválisoddal áll össze egy olyan ügy kapcsán, amelyben a te ügyfeled a vádlott... Elég kicsi, de hát Melindának ehhez valamiféle istenadta tehetsége is akad. Sejthettem volna, hogy ez lesz a vége, de semmi gond, állok elébe. Mindenkit lemosok a pályáról, akárki is az illető és akármi is fűzött minket annak idején egymáshoz.
Leteszem az italt a kezemből, majd elrámolom a papírhalmot, hogy senki se láthassa, aki véletlenül is betéved majd ide. Számítok ugyanis arra, hogy itt se lesz nyugtom, hiszen ha valaki keresne és nem vagyok az iskolában, akkor szinte biztosra veheti, hogy idebenn vertem tanyát. Nem lenne jó tehát, ha bepillantást nyernének az ügy részleteibe a saját óvatlanságom miatt. Az akták apám dolgozószobájába kerülnek tehát, alaposan elzárva az íróasztal egyik fiókjába, majd térek vissza a nappaliba és vetem le magam a kanapéra, hogy végül a gondolataimba mélyedve kortyolgathassam tovább az italomat. Nyugis nap lesz ez, annyi szent.

by **Paulo DiNardi** Szomb. Feb. 24, 2024 11:57 am

Matteo & Paulo

Szerintem ember nincs a Földön, akinek ne feküdné meg a gyomrát ez a Zimmer ügy. Őszintén nem tudom, hogy csak sajnálatot, vagy valami gyomor forgató megvetést érezzek-e Ricchi iránt, amiért egyáltalán elvállalta. Mármint Zimmer védelmét. Persze, megértem én, az apja így vizsgáztatja, és teszi próbára, akárcsak engem az enyém. Ahogy pedig neki nincs szándékában lemondani a "tökéletes örökös" szerepéről, úgy nekem sem. Ez azonban nem mentesíti fel az alól, hogy tökéletesen tisztában van vele, miszerint az ügyfele bűnös, mégis minden módon megpróbálja tisztára mosni a nevét. Egyszerűen csak gerinctelennek tatom. Van amikor a pénz, és az üzleti érdekek nem jelentenek elég nyomos okot. Persze most lehet rám mutogatni, és azt mondani, hogy gazdag vagyok, és könnyen mondok le egy kis pluszról, hiszen van még bőven forrásom, sosem tapasztaltam meg a nélkülözés szörnyű valóságát. Így aztán könnyen is beszélek a magas lóról. Csakhogy ez igaz Ricchi-re is. Nekik is van bőven gazdag ügyfelük, és nem kizárólagosan Zimmerre szorulnak. Persze jóval többet buknak anyagi értelemben, mint mi, ha ez az ügy kipattan, de ez akkor sem lehet ok rá, hogy egy bűnös embert próbáljon meg felmentetni, akár az áldozat lejáratásával, és tönkretételével. Persze igaz, Ricchinek sosem volt gerince.
Más szóval elvállaltam Amy Moore védelmét, és persze Melindáét is. Már csak a saját igazságérzetem miatt is. Apám boldog volt-e? Nem. Nagyon nem. Most pedig jó eséllyel minden szem ránk fog szegeződni. Az örökösök csatájára, ahol nem nyerhetünk mindketten. Csakhogy én azért tanulok, és dolgozok ilyen keményen, hogy az igazság győzzön. Ezért fogok megtenni mindent. Szóval nem. Ebben az ügyben semmi nem lesz egyszerű, és könnyű. Matteo Ricchiről sok minden elmondható, de hogy rossz ügyvéd, vagy ostoba lenne, az nem. Éppen csak nem a jó ügyért dolgozik. Bosszantó-e? Határozottan. Nem örülök, hogy a nemezisem képviseli Zimmert. Noha talán el kell ismernem, hogy valahol motivál is. Elvégre csak nem hagyhatom, hogy egy ilyen alak bármiben is jobb legyen nálam. Amióta az eszemet tudom rivalizálunk, és azt hiszem ez így is marad.
Ami Melindát illeti, nos a családja úgy tűnik szeret beletenyerelni olyan dolgokba, amikbe nem kéne. Mondjuk a kis vörös unokahúgija, és az unokabátyja is. Ezért is lehetett célpont az általuk létrehozott gyermekotthon. Amikor elvállaltam azt az ügyet, akkor senki sem hitt bennem. Mégis sikerült sarokba szorítanom egy-két fontos alakot. Most pedig Zimmer sem lesz más. Meg fogja kapni azt, ami jár neki. Gondoskodom róla. Már csak az elmúlt napok eseményei miatt is. Több fenyegető levél érkezett, majd egy olyan darab, ami egy kisebb, de csúnya ártással pár napra a gyengélkedőhöz köti Amyt. Az előzetes meghallgatás Bécsben lenne holnap. Viszont beadtam a körülményekre való tekintettel egy halasztási kérelmet, amit a bíró már el is fogadott. Az új időpont jövő héten lesz, ha Amy teljesen rendbe jött. Erről pedig ideje tájékoztatnom kedves ellenfelemet is.
Meglep-e, hogy Matteo nincs a kastélyban? Természetesen nem. Megértem. A kastély néha túlzsúfolt, mint most is. Nehéz csak a tanulásra koncentrálni. Nem csoda hát, ha a faluban lévő kis bérelt vityillójukba vonul vissza. Néha én magam is jobban élvezem az irodám magányát, mit az emberek közelségét. Segít gondolkodni, és tanulni is a vizsgáimra, ha arról van szó. Elvégre mifelénk a kiváló átlag nem éppen választható opció.
Szóval egy apró sóhajjal lépek a Ricchi-ház elé, és kopogtatok az ajtón. Táncra fel. Ez sem lesz egy vidám könnyed délutáni program.
- Üdv Ricchi! Zavarhatlak néhány perc erejéig? - mosolyodom el udvarias előzékenységgel, amint ellenfelem ajtót nyit. Valójában ennek ellenére semmi előzékeny, és udvarias nincs a hangomban. Már most érződik, hogy pillanatokon belül igen feszülté fog válni a légkör. Nagyjából annyi kedvem van itt lenni, mint az elítéltnek a kivégzőosztag előtt. A különbség csak az, hogy én jobb szeretek a fegyveres oldalon állni. Ennyit a nyugis napról. Mindkettőnk számára.

by **Matteo Ricchi** Szomb. Feb. 24, 2024 12:47 pm

Paulo & Matteo

Bűnös lenne? Ezt tudtommal a bíróságnak kell megítélnie, nem pedig Paulónak. És igenis mindenkit megillett az ártatlanság védelme, amíg ki nem derül annak az ellenkezője. Az ügyvédi szakma erről szól. Igenis számolnunk kell azzal, hogy lesznek helyzetek, amikor nem minden a mi erkölcsi normáink szerint alakul majd. Hogy emiatt gerinctelennek tart? Tegye. A mai, modern világban sajnos szólásszabadság van és ebbe a di Nardi-félék is beletartoznak. Itt és most pedig nem is feltétlenül csupán a pénz a lényeg, hanem a kihívás. Mégis mit szólnának az ügyfelek, ha csak és kizárólag olyan ügyeket vállalnánk el, ahol biztos győzelem? Mit gondol, vajon miként tettünk szert ekkora vagyonra? Mertünk kockáztatni és nyertünk. Zimmer egy nagyra nőtt pénzeszsák, mi pedig megszabadítjuk eme tehertől. Apám ugyanis akkora számlát fog firkantani számára az ügy után, hogy kétoldalt fog csengeni a füle, ezt garantálom. Szóval akár veszít, akár nyer, mi mindenképp hasznot húzunk belőle. Az pedig külön öröm a köbön, ha ezalatt még Paulót is sikerül hírnév szempontjából megkopasztanom.
Nem, nem vagyok ostoba. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy mi mindennel kell otthon szembenéznie az ellenfelemnek. Ő talán már elfelejtette, de régen - évekkel ezelőtt - barátok voltunk. Már gyerekként is láttam, milyen az apja és mennyi elvárással kell szembenéznie, most pedig munkál bennem a gondolat, hogy talán most jön el az a pillanat, hogy beleroppan. Elvégre, a média ettől az ügytől hangos már most is, botor gondolat lenne azt hinni, hogy a tárgyalásról egy szó sem esik majd a lapokban. Az apja pedig nyomon fogja követni, ebben teljes mértékben biztos vagyok. Ha pedig Paulo bukik, az fizikailag is fájdalmas lesz számára, ebben biztos vagyok. Mr. di Nardi nem viseli el a vereséget. Főleg akkor nem, ha az ellenfél Mr. Ricchi. Ő és apám a szakma két nyílt riválisa. Jó kapcsolatot ápolnak magánemberként, számtalan olyan eseményre meg vagyunk hívva, amelyet Paulo apja rendez, de szakmailag vérre és torokra mennek.
Dicséretre méltó a gyermekotthon perének megnyerése, de nem elég. Nardi esélyesen most is a seggét rázza és a mellét veri miatta, de az az ügy semmiség volt a mostanihoz képest. Zimmernek rengeteg kétes kapcsolata van és igen, ebbe beletartozik az is, hogy esélyesen képes megvesztegetni a bíróságot is. Na, nem általam, mert én ebben nem veszek részt. Hasznos tulajdonság, de nem kockáztathatok. Ha vesztegetéssel és fenyegetéssel hoznának összefüggésbe, akkor por menne a számba, az pedig nem éppen egy kellemes dolog. Csupán annyit tehetek, hogy elfordítom a fejem és úgy teszek, mintha mit sem tudnék minderről. Ha Zimmer bukik, azt egyedül fogja megtenni. A kislány esetéről tehát mit sem tudok egyelőre, ahogy arról sem, hogy Paulo után maga Melinda fog megkeresni egy alapos fejmosás keretein belül. Ha egy nő balhézik, az igen kellemetlen tud lenni, bár van olyan alak, aki még ezen is képes túltenni.
Amikor kopogtatnak, azért egy pár pillanatra lehunyom a szemem, hogy nyugalmat erőltessek a vonásaimra és nem mozdulok. Csakis akkor kelek fel a helyemről, amikor már biztos vagyok abban, hogy az udvarias csevej tartható opció lesz számomra. Hiba lenne az ügyfeleket csak amiatt elriasztani magunktól, mert egy kis nyugalomra vágytam, de azt nem kaptam meg. Kimért, komótos léptekkel tartok hát a bejárati ajtó irányába, majd nyitom ki azt, hogy végül a gyomrom két bukfencet vetve ugrasson hátra és kapjon el egyből a hányinger a látvány apropóján.
- Di Nardi - biccentek egyet kimérten, majd fordítok is hátat mintegy konkrét válasz nélkül hagyva őt, de abból, hogy a kanapé irányába tartok és az ajtóm továbbra is nyitva áll - holott szívem szerint az arcába csaptam volna - nem kell nagy koponyának lennie ahhoz, hogy kitalálja: bejöhet. - Egy italt? - fordulok végül szembe vele egy udvarias mosoly kíséretében, habár pont annyi kedvem van a vele való bájolgásra, mint neki. Ha kér, abban az esetben az olcsóbb üvegeket veszem célba, rá azért nem fogom elpazarolni a fizető ügyfelek számára kijáró brandyket és egyebeket. - Mi szél fújt pont erre? - vonom fel kíváncsian a szemöldököm. - Várj, kitalálom... - akadok meg az éppen aktuális mozdulatom közepette, mintha legalábbis nagyon kellene koncentrálnom arra, hogy megfejtsem eme rejtélyt. - Köze van Zimmerhez? - bököm ki végül, noha már előre sejtem a válaszát. - Visszalépnél? Jó döntés - biccentek pimaszul. - A helyedben én is ezt tenném. Ez az ügy, nos... könnyen a torkodon akadhatott volna.
Sejtem, hogy ez az egyetlen olyan dolog, amelyet soha sem fog megtenni, mégis jól esik egy kicsit húzni vele az agyát. Szeretném éreztetni vele, hogy mennyire rossz döntés volt részéről belemennie ebbe az egészbe. Nyilván már most tisztában van vele, de imádom a képébe dörgölni a nyilvánvalót.
- Whiskey? Brandy? Cherryl? - sorolom az italfelhozatalt, majd pillantok fel rá egy ördöginek szánt vigyorral. Ó, de hogy én mennyire élem ezt! Nehéz kizökkenteni a magára öltött nyugalmából, de cseppet se lehetetlen.

by **Paulo DiNardi** Szomb. Feb. 24, 2024 3:26 pm

Matteo & Paulo

Majd a bíróság ítél. Ám legyen. Állok elébe. Én azonban mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy napvilágra kerüljön a teljes igazság. Annak minden mocskos, és gyomorforgató kis részletével együtt, és ehhez mért ítélet szülessen. Az igaz, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelmének joga. Ezt aláírom. Azonban a legtöbb, de legalábbis a gerincesebb ügyvédek felállnak az asztaltól, amikor rájönnek, hogy a védencük nem ártatlan. Ricchi jobban tenné, ha most állna fel. Tudom, hogy ez az utolsó, amit meg fog tenni. A végsőkig próbálkozik majd. Talán még be is húzhat párat nekünk a képzeletbeli box-meccsen, de az nyer, aki az utolsó és legnagyobb ütést viszi be. Az pedig én leszek. De akárhogy is, akár nyerek, akár veszítek, én legalább tiszta lelkiismerettel állhatok fel az asztaltól, és nézhetek szembe a következményekkel. Emlékszem én rá, hogy régen barátok voltunk. Sok rendezvényen fordulunk meg mindketten. Ez természetes. Ahogy szinte az is, hogy apáink jó kapcsolatot ápoljanak a magánéletben, és vérre menő riválisok legyenek a tárgyalóteremben. Nem teszek tehát úgy, mintha nem lennének fájdalmasa következményei számomra a bukásnak. Csakhogy azt is tudom Ricchi is alaposan megszenvedi, ha bukik pert a DiNardik ellen. Talán nem fizikailag, de ez egyszer bizonyosan rosszul jönne ki. Az ő apja sokkal elnézőbb, mint az enyém. Már ami a jegyeket és ilyesmit illeti. De ha munkáról van szó - akár csak az én öregem - ő sem ismer tréfát.
Matteo nem fog tudni már soká úgy tenni, mintha semmit sem tudna Zimmer kapcsolatairól, és elfordítani sem fogja tudni a fejét. Majd én gondoskodom róla. Hamarosan. Bár előbb meg kell ejtenem ezt a roppant kellemetlen látogatást.
Amikor Matteo ajtót nyit igazából nem is vártam konkrét válaszra. Mindenképpen beszélnem kell vele, és ez sajnos elkerülhetetlen. Így bár mindketten sokkal szívesebben lennénk másol, meg kell ejtenünk ezt a kis bájcsevejt. Így kimért léptekkel követem a nappaliba, becsukva magam mögött a bejárati ajtót.
- Ebből csak Zimmert találtad el. És köszönöm, de nem iszok olcsó lőréket. Tudom, hogy a jobbakat a fizető vendégeknek tartogatod. A Zimmer féléknek. Egyébként sem a közös iszogatás reményében jöttem. Ennyi ideig nem maradok. De tudod mit, miután megnyertem a pert iszok egy pohárkával az egészségedre. - vonok vállat egy közönyös mosollyal. A torokom akadhat ez az ügy? Talán. Nem vagyok hülye. Tudom, hogy ez egy pokoljárás lesz, mire ítélet születik, ami közel sem biztos, hogy nekem kedvez. Zimmer lefizetheti az esküdteket, a bírót, és gyakorlatilag bárkit. Nekem viszont tennem kell róla, hogy ne így legyen. Ennek ellenére még mindig higgadt nyugalommal állok az impozáns nappali közepén Matteora függesztett tekintettel.
- Először is hivatalosan kötelességem értesíteni, hogy a holnapi meghallgatást jövő csütörtök 10 órára helyezték át, a ma délelőtt benyújtott halasztási kérelmem alapján. Sajnálatosan ügyfelemet ma a kora reggeli órákban egy levélbe rejtett súlyos ártás támadta meg, mely következtében a fizikai állapota nem teszi lehetővé a vallomást tételt a következő napokban. - az aktatáskámat a dohányzó asztalra támasztva néhány iratot is előveszek, amik láttán Matteo már nem sejthet semmi jót sem. Főleg ezzel az előzménnyel. Ám csak hogy húzzam az agyát valami mással folytatom.
- Az ügyfelimmel való tanácskozás után viszont arra jutottunk, hogy elfogadjuk a zárt ülésre vonatkozó kérelmedet. Jóindulatunk jeléül. Ellenben hasonló jóindulatú gesztusként értékelnénk, ha Mr. Zimmer nem lenne jelen a tárgyalóteremben arra az időre, amíg Miss. Moore vallomást tesz. Hátrányosan érintené érzelmileg. Különösen a ma reggel történtek után. Ugye megérted? - egyáltalán nem várom, hogy megértse. Viszont most elég kellemetlen fordulat lehet ez számára. Meg kell tudnia mi történt pontosan, és az ügyfelének mi köze hozzá. Ennyit a félre fordított fejről. Így is nyomon követi a sajtó a történéseket, és ezt most könnyedén a magam hasznára tudom fordítani. Ezt pedig Ricchi is nagyon jól tudja. A terembe nem kellenek a kamerák extra stressz forrásnak Amy számára, de azon kívül még igen nagy szolgálatot tehetnek.

by **Matteo Ricchi** Szomb. Feb. 24, 2024 4:44 pm

Paulo & Matteo

Nem félek a következményektől, hiszen nincs miért. Jó vagyok a szakmámban, ezt apám is tudja. Ahogy azzal is mindketten tisztában vagyunk, hogy akadnak kockázatok ebben a világban. A Zimmer-féle alakokat nem valami szerencsés képviselni, de legalább sokat lehet rajtuk kaszálni. Nyilván nem örül majd az öregem, ha bukom az ügyet, de esélyesen számolt ezzel az eshetőséggel is és úgy ítélte meg, hogy ennyi még bőven belefér a hírnevünkbe. Nem mindent vagy semmit játékot játszunk... Viszont igen, van némi félnivalóm is, ha a fateromat vesszük alapul. Az ügy után mindenképp el fog beszélgetni velem és ennek az apa-fia csevejnek két lehetséges kimenetele van: a kellemes és kellemetlen opció. Sok ész nem kell ahhoz, hogy eldöntsem, melyiken áll szándékomban részt venni.
Csakis azért engedem be Paulót a lakásunkba, mert egy ügyön dolgozunk. Más esetben be se tehetné ide a lábát, hiszen a végén még elkapok valami roppant kellemetlen kórságot tőle. Már most bűzlik a levegő, legalábbis az irritáló parfüm felhőtől, amely körbelengi őt és még a házba is követi. Ki nem állhatom ezt a szagot, hiszen szinte folyamatosan Nardi jut eszembe róla és most még teljes fizikai valójában is "élvezhetem" a társaságát.
- Pontosan - mosolyodom el helyeslően di Nardi szavai hallatán. - Minél többet süketelsz, annál olcsóbb italt kapsz - kapom fel a kristálypoharam, majd emelem azt meg az irányába, végül hajtom le a maradék italt. Paulo szövegét ma még végig kell hallgatnom és nem mondanám magam valami boldognak tőle. - Semmi szükség rá - vonom meg a vállam fapofát vágva, hiszen szinte biztosra veszem magamban, hogy a happy end jelenleg eléggé lehetetlen végkimenetel számukra. - Igazság szerint te vagy az utolsó ember a Földön, akivel kedvem lenne együtt iszogatni - osztom meg vele a nyilvánvaló információt. - Szóval ezt tartogasd inkább azoknak, akik kedvelnek téged. Hidd el, nem isznak csődbe - kacsintok egyet az utolsó mondatom közben. Paulo - mit ne mondjak - kissé megosztó figura az iskola berkein belül. Szereti mások orra alá dörgölni az elért eredményeit és az a vigyor, amelyet az évek során kifejlesztett mellé... Riasztó. Szívem szerint addig ütném, amíg le nem hervad az arcáról, de sajnos nem tehetem, így igyekszem úrrá lenni az ellenszenvemen. Profi ügyvédként kell viselkednem, tehát itt nincs helye az érzelmeknek.
- Remek - cuppantok egyet a számmal a hír hallatán, miközben továbbra is mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül ülök a kanapémon és eszem ágában sincs ülőhellyel kínálni Paulót. Ő maga mondta, hogy nem szándékozik sokáig maradni, úgyhogy igyekszem a szaván fogni. - Értem - reagálom le egyelőre csupán ennyivel a történteket, miközben üres poharamat az asztalra helyezem és gondolatban kétezredik alkalommal fojtom meg Zimmert álmában. - Mi történt? - öltöm magamra a lehető leghivatalosabb fejemet, egyelőre minden ellenérzésemet leküzdve, amelyet Paulo iránt érzek immár évek óta. - Később benézek hozzá a Gyengélkedőre. Melinda vagy a kislány sérült meg? - teszem fel a következő kérdést. - Csak hogy tudjam, milyen ajándékkal állítsak be - mosolyodom el sokat sejtetően, némileg kiélvezve azt, hogy ezzel Paulót is bosszanthatom. Nyilván nem örül annak, hogy az ügyfelei körül sertepertélek, de nem tilthatja meg számomra, hogy meglátogassam őket, ha valamelyikük megsérül. Majd Zimmert is ráveszem, hogy küldjön valami apróságot, hiszen ez is egyfajta pozitív üzenetet sugároz.
- Ebbe csakis abban az esetben egyezem bele, ha Miss Moore vallomástétele közben Miss Richardson is lesz olyan szíves és kivonul a teremből - tárom Paulo elé a saját kérésemet. - Nyilván szeretnétek, ha ott lenne, hiszen fontos az érzelmi támasz egy hasonló ügyben, de ez sajnos hátrányos kimenetelt eredményezne az ügyfelem részére. Nem lenne fair, ha Miss Richardson végighallgatná Miss Moore vallomástételét és egy az egyben ugyanarról számolna be - fejtem ki bővebben vigyorogva, hiszen tisztában vagyok ama aprósággal, hogy Melinda nélkül a kislány sokkal hamarabb bepánikol és rosszul fog majd válaszolni az alaposan kidolgozott keresztkérdéseimre. Bukta lesz, ebben szinte teljes mértékben biztos vagyok és szinte már érzem, ahogy Nardit leveri a verejték. Édes a győzelem illata, annyi szent!
- Természetesen - bólogatok, minden erőmmel azon igyekezve, hogy a lehető legegyüttérzőbb képet öltsem magamra, noha a belső énem már rég Paulo tetemén ugrál ujjongva. - De valamit valamiért, Nardi. Mr. Zimmer csakis abban az esetben marad tárgyalótermen kívül, ha te távol tartod onnan Melindát. Sok sikert - eresztek meg azért egy érzéketlen vigyort, majd gyújtok rá egy szivarra. Ismerem a vöröskét... Paulo nem fogja tudni rávenni arra, hogy magára hagyja a kis védencét ebben a helyzetben, így voltaképp a sírjukat ásom meg ezzel a feltétellel, ami végtére is nincs ellenemre. Hogy is szól a mondás? Ismerd ki az ellenségeidet?

by **Paulo DiNardi** Hétf. Feb. 26, 2024 3:41 pm

[quote="Paulo DiNardi"]

Matteo & Paulo

Ha Matteo elbizakodott, és nem számol a lehetséges következményekkel, amikor beleveti magát az efféle ügyekbe, az az ő baja. A lelkiismeret hiányán pedig már meg sem lepődöm, ami ahhoz kell, hogy az ember egy ilyen alakot képviseljen. Magára vessen, ha egy igen kellemetlen beszélgetésben találja magát a faterjával. Bár hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem lennék légy a falon annál a beszélgetésnél.
Körülbelül annyi kedvem van Ricchi házában tartózkodni, mint amennyi neki beengedni. Még a végén kóros gerincferdülést kapok, és járhatok naphosszat fizikoterápiára. Köszi nem. Szeretek úszni, de azért túlzásokba ne essünk. Mondjuk az együtt iszogatás gondolata engem sem villanyoz fel, de szívesen Matteo képébe dörgölöm a vereségét egy tényleg jobb fajta ital társaságában. Ráadásul szívem szerint én is péklapáttal ütném Ricchit laposra az arrogáns, és sznob stílusa miatt, amivel nagyjából senkit és semmit nem vesz ember számba saját magán kívül. Egy képmutató kis kígyó, semmi több. Most viszont uralkodnom kell magamon, és profi ügyvédként viselkedni. Az pedig megy. Közben csak reménykedem, hogy Ricchi már átkozza magát, és az ügyfelét ezért az egész botrányért.
- Szükségtelen fárasztanod magad. Miss Moore képes lesz tanúskodni a meghallgatáson. Ennyi nem ijeszt el minket. - az kéne még, hogy Matteo az én ügyfeleim körül szaglásszon, és keverje a bajt. Szívem szerint ellen is kérvényeznék egy távoltartási végzést, de sajnos azt nem tehetem meg. Semmi alapja sem lenne. Jelenleg pedig egy újabb "ajándék" Zimmertől inkább csak olaj lenne a tűzre, semmint pozitív üzenet. De majd meglátjuk, hogy mászik ki ebből a kis ügyvéd palántájával.
- Ez nevetséges. Miss Richardsonnak, mint az ügyfelem törvényes kijelölt gyámjának joga van jelen lenni. - hoppá. Lehet Matteo még nem is értesült eme apró fejleményről? Sebaj. Részletkérdés. Velem lehet alkudozni. Bosszant-e Ricchi próbálkozása? Legfeljebb időhúzás részéről. A meghallgatásból nem jöhet ki győztesen, ahogy a perből sem. Erről gondoskodom.
- Tájékoztatom Miss Richardsont a kérésről. Talán rá is veszem, hogy engedjen neki, de csak abban az esetben, ha a meghallgatás előtt írásban nyújtod be számunkra a várható kérdéseid. Végül is ha az ügyfeled ártatlan, akkor nincs vesztenivalód vele. Ohh... Ezen felül Melinda helyett jelen lehet egy gyógyító az iskolai gyengélkedőről, hogy felügyelje ügyfelem fizikai állapotát. - biztos vagyok benne, hogy Matteo máris gondosan kidolgozott egy rakás keresztkérdést, amivel összezavarhatja Amy fejét a vallomástétel közben. Sajnos ez nem fog menni. Én is ott leszek, hogy ez ne történhessen meg. Különben pedig velem lehet tárgyalni. Valamit valamiért. Ha Melindát meg kell győznöm, hogy kint maradjon akkor legalább ennyi előnyt szeretnék is kapni a hátrányért cserébe.
- De tudod mit, meg is spórolhatod a vesződséget. Átgondoltuk a vádalku javaslatod. Most én teszek ellen javaslatot. Ügyfeled bűnösnek vallja magát kiskorú ellen elkövetett nemi erőszakban, vesztegetésben, zsarolásban, és súlyos testi sértést okozó felbujtásban. 20 év letöltendő, jó magaviselettel talán úgy 18 év múlva szabadulhat, és 2,5 milló galeon kártérítés Miss Moore számára, az elszenvedett fizikai, lelki, erkölcsi és egzisztenciális sérülések kompenzálására. - nem fog bele menni. Egyrészt a letöltendőt sosem nyomná le Zimmer torkán, másrészt a 2,5 millió is bőven több, mint amit elsőre Melindának és Amynek ajánlottak. De Zimmer még így is jól járna vele. Ha Matteo elutasítja legalább 35 évet húzok rá az ügyfelére feltételes esélye nélkül.
- Én elfogadnám. Már csak azért is, mert a ma reggel történtek fényében sajnos kénytelen vagyok újabb vádpontokkal kiegészíteni az eredetieket. - helyezek le egy gondosan összeállított kis mappányi papírt Matteo elé az asztalkára.
- A kiegészített vádpontok listája, az általunk beidézni kívánt új tanuk listája, a begyűjtött bizonyítékok másolata, illetve eljáró aurorok nevei, vallomásai, és az eredeti bizonyítékok megtekintésének helye és ideje, már ha szeretnél élni ezen jogoddal. Ja, igen, és kérlek írd itt alá ezt az átvételi elismervényt. Csak hogy később ne foghasd rám, hogy nem kaptál mindenről időben írásos értesítést. - normál esetben ezt egy titkárnőre bíznám az irodában. Nem szokásom postást játszani, de azért szerettem volna látni Matteo képét, amikor aláírja az elismervényt. Jelenleg pedig nem úgy tűnik, mintha félnék a vereségtől, vagy bosszantana Matteo próbálkozása. Tehát két lehetséges út van. Vagy blöfölök, vagy nem. Lássuk Matteo mennyire is ismert ki az évek alatt?

by **Matteo Ricchi** Hétf. Feb. 26, 2024 7:14 pm

Paulo & Matteo

Mi tagadás, legalább egyvalamiben egyezik a véleményünk Paulóval, hiszen én is arrogánsnak és sznobnak tartom őt. Nyilván napestig képesek lennénk a másik képébe vágni a negatív jelzőket, de a fene se szeretné őt még akkor is itt tudni. Olyan, mint a penész, beeszi magát mindenhova, aztán pedig képtelenség megszabadulni tőle. Márpedig nekem igenis feltett szándékomban áll minél hamarabb kitessékelni a bejárati ajtón, hiszen a menyasszonya éppen az igazak álmát alussza odafenn az emeleten. Remélem, a kis lotyónak akad annyi sütnivalója, hogy ha meghallja Paulo hangját, nem jön le. Nyilván hiba volt szóba állnom vele és nekem is lehetett volna több eszem ennél, de hát ki gondolta volna, hogy maga Mr. di Nardi teszi tiszteletét nálam? És most még az se vonz, hogy az orra alá dörgöljem, miszerint a vörös csitri nálam kötött ki, hiszen ki nem állhatják egymást Paulóval. Minek fáradjak tehát ilyesmivel, ha a végeredmény egyenlő a nullával?
- Nem a véleményedet kértem, Nardi - kúszik egy rókavigyor a képemre. Vele ellentétben én mindig is képtelen voltam csak a szakmai oldalról értekezni. - Miss Moore majd kap tőlem egy doboz bonbont és személyesen fejezem ki számára, hogy mennyire sajnálom a vele történteket - osztom meg Paulóval a terveimet, habár eszem ágában sincs azzal a kis libával bájologni. Fogalmam sincs, mi történt vele, hiszen ez a görény nem osztotta meg velem, de - ha más nem - majd visszakísérem Cherylt a kastélyba és benézek a Gyengélkedőre. Két legyet egy csapásra, nem igaz? Két percet bőven kibírok a kislány társaságában, még ha a víz is kiver attól, hogy kedveskednem kell neki.
- Hát ezt jól elintéztétek - nevetek fel a "gyám" szó hallatán, habár cseppet sincs ínyemre ez a gondolat. Való igaz, így Melindának tényleg sokkal több joga lesz Amy mellett lenni a kihallgatás folyamán és ez baj. - Mégis hányszor kellett ágyba bújnia veled annak érdekében, hogy megkapja a gyámságot? - ráncolom a szemöldököm, noha már előre sejtem, hogy a válasz nemleges lesz. Paulo szeret tiszta lapokkal játszani és Melinda se éppen olyan, mint Cheryl. Ráadásul, ha sikerülne bizonyítanom, miszerint az ügyvéd és ügyfele között kialakult valami, könnyedén félreállíthatom Paulót az útból. De azt hiszem - még ha valós is lenne a feltételezés - ezt csupán a legvégső esetben tárnám a bíróság elé, mint Nardi kizárásának indoklását a perből. Túlságosan is élvezem a mi kis játszmánkat.
- A s*ggedet ne nyaljam tisztára? - ciccentek egyet rosszallóan a listaírás hallatán. - Ártatlan - szögezem le nyugodt hangon. Rohadtul nem hat meg Paulo nézőpontja. Amíg ő továbbra is a száját tépi, élvezettel tüdőzöm le a füstöt, majd fújom ki. Legszívesebben a képébe tolnám, hadd vigye el idő előtt a tüdőrák, de nem vagyok szemét. Annyira. - Igen és ha már itt tartunk, talán nem ártana néhány sztriptíztáncos sem. Feldobná a hangulatot - reagálom le egyelőre ennyivel a kéréseit, miközben igyekszem összerakni magamban, hogy mivel is járnánk jobban. - Egye fene, maradjon Miss Richardson - adom be végül a derekam. - Nem kellenek gyógyítók, nem lesz gond - csóválom meg a fejem. - De lásd jó szívemet, egy jöhet. Neki viszont a folyosón a helye.
Nagyon nem szeretnék kívülállókat látni odabenn, akár gyógyító, akár nem. Ráadásul azt is sejtem, kit szeretne oda di Nardi és azt hiszem, mindannyian egyet értünk azzal, hogy csakis a holttestemen át, ha élhetek ezzel a kifejezéssel. Bőven elég lesz nekünk Melinda is, lássuk be. Még egy vöröske már eggyel több a kelleténél.
- Mond, mit szívsz? - emelem fapofával Paulóra a tekintetem a követelései hallatán. - Előadhatom Mr. Zimmernek, maximum jót nevetünk rajta és ennyivel le is lesz tudva a fenomenális ötleted - vonom meg végül a vállam. - De azért igazán örülök annak, hogy ennyi idő után képes voltál előállni ilyesmivel - hümmentek egyet. - Ennél azért jóval többet néztem ki belőled, Nardi - színlelem a csalódottságot. - Apád nyilván örülni fog annak, hogy a képzésedre szánt összeg ablakon kidobott pénz csupán.
Ekkora őrültséget már nagyon rég hallottam valljuk be és Paulo is sejtheti, hogy csupán a levegőjét pazarolja, amikor megosztja ezt velem. Zimmer nem fog ebbe belemenni, erre a fejemet merném tenni. Hülye lenne.
- Én a helyedben ezt nem reklámoznám, Nardi - vonom össze a szemöldököm. - A végén még téged ültetünk a sittre húsz évre és vágunk meg több millió galleonnal. Ki tudja, ha vége ennek az egésznek, talán elő is állok egy javaslattal Zimmer számára... - ütögetem le a parazsat a szivarom végéről. - Miss Richardson és Miss Moore könnyedén megüthetik a bokájukat, ha az ügyfelem ártatlansága tisztázódik. Mr. Zimmer ezt nem hagyja annyiban és újabb kérvényt nyújtunk be, éppen csupán annyi különbséggel, hogy mi leszünk azok, akik feltételeket szabhatnak.
A rágalmazás, a becsületsértés és minden más címke ráaggatható, Zimmer pedig ezer örömmel élni fog ezzel a lehetőséggel, ebben biztos vagyok. Melinda a gyámsággal azt a kockázatot is vállalta, hogy Amy helyett ő issza meg a levét mindennek, amivel majd dobbantunk a megfelelő alkalommal. Gondolom, ezt Paulo éppenséggel elfelejtette az orrára kötni, no de sebaj... Legalább itt színre léphetek én, aki kihúzza őt a bajból, ha már a jelenlegi perben a másik oldalra álltam.
- Miket ki nem nézel belőlem! - forgatom meg a szemem, végül helyezem szivaromat a hamutartó szélére, megragadom a hozzám legközelebb eső pennát, majd egy miniszteri aláírással örvendeztetem meg ellenfelemet. - Most boldog vagy? - dőlök végül hátra, hogy magam elé húzhassam a lapokat. Csupán tessék-lássék módon pergetem át őket az ujjaim között, olyan unott képet vágva, hogy az már sértő lehet Paulóra nézve. Ha akad is valaki, aki látta az eseményeket, nem fog beszélni, ebben teljes mértékben biztos vagyok. - Ennyi? - pillantok fel végül. - Emiatt fáradtál el szerény hajlékomba? Szívesen venném, ha ezt legközelebb valaki másra bíznád - jegyzem meg fintorogva és nagyjából ez az a pont, amikor kivágódik az ajtóm, majd pillantom meg a küszöbömön állva Melindát, aki eléggé feldúltnak tűnik számomra. Úgy néz ki, mintha nemrég sírt volna, de hogy eléggé fortyog, az is biztos.
- Mel! - ragyog fel a képem, noha jelenleg őt se kívánom a hátam közepére sem. Ki nem állhatom a női hisztit... - Mi járatban? - faggatózom, azonban válaszadás helyett a vöröske már trappol is felém, miközben a kis piperetatyóját Paulo kezébe nyomja - vágja. - Talán leállíthatnád a kliensedet, mielőtt még olyasmit tesz, amit később megbánhat - állok fel a helyemről, hogy legalább az asztal közém és Melinda közé kerüljön. Ismerem, tisztában vagyok ama ténnyel, hogy képes és felpofoz, főleg abban az esetben, ha meg van győződve arról, hogy én juttattam a lányt a Gyengélkedőre. A fenének van kedve Zimmer helyett szívni.

by **Paulo DiNardi** Szer. Feb. 28, 2024 3:14 pm

Matteo & Paulo

Még ha napokig is képes lennék Ricchit szapulni, az nem lenne túl profi hozzáállás részemről, és amúgy is, a fenének van erre ideje, és energiája. Van nekem jobb dolgom is, mint Matteo képét bámulni. Főként ha azzal nem nyerhetek semmit. Önként ideje se jöttem volna, ha nem egy ügybe keveredünk bele. Minden esetre így legalább egy jó pontot szerezhetek Melindánál, míg Matteo egyszerűen csak aláássa magát ezzel az egésszel. Ha pedig sejteném, hogy Cheryl itt van fent, nos csak egy vállvonással javasolnám Ricchi számára, hogy ő vegye el, ha már ennyire bejön neki a vörös ciklon. Hozzá való, megérdemelnék egymást. Nagyjából ennyi lenne a véleményem.
- Senkit nem hat meg a sajnálatod. Ettől még se te, se a kliensed nem tűntök fel pozitívabb színben. - állapítom meg egy közönyös vállvonással. Sejtem mennyi kedve van az Amyvel való bájolgáshoz, és hogy ez is csak egy jól felépített imázs fogás lenne. Annak meg úgysem dőlünk be.
- Ne keverj össze magaddal. - vonom fel az egyik szemöldököm, amikor Matteo szembesül azzal, hogy Melinda gyám lett, és megjegyzést is tesz a dologra. Kicsit sem érdekel a véleménye. Nem mellékesen már most rossz úton jár. Elmondtam Melindának mindent, ami a gyámsággal járhat. Azt is ami visszaüthet. Nem szokásom semmit sem véka alá rejteni. Mellékesen Melindát elég nehéz bármiről is lebeszélni, ha fejébe vesz valamit. Rágalmazás, becsületsértés? Mióta az, ha az ember él a jogával, és elmondja az igazságot. Nem mellékesen ehhez, előbb ártatlannak kéne találnia a bíróságnak Zimmert. Az pedig nem fog megtörténni. Szóval egyszerűen elengedem a fülem mellett a sztriptíztáncosokra és egyebekre vonatkozó süketelését. Igazából, csak azért nem teszem jóvá a dohányzást sem, mert abban reménykedem, hogy őt viszi el ideje korán a tüdőrák. Nekem köszönöm szépen, de elég volt az az egyetlen eset, amikor megléptem apám cigijével, és végül Daniel szobájában buktunk le a bácsikája előtt. Nem mondom, hogy életem legnagyobb verését kaptam érte, de hogy nem felejtem el az is biztos.
- Megegyeztünk. - bólintok rá az első értelmes mondatára végre. Azt hiszem ezt így elég nagy sikernek könyvelhetem el. Zimmer kihúzva, Melinda bent tartva, az ajtó előtt meg várakozhat a kisebb vöröske baj esetére. Ez nekem elég kedvező így, és Ricchi szinte semmit nem kap érte. Legfeljebb, hogy megtarthatja magának a kis kéréseit a meghallgatásra. De arra mi is alaposan fel fogunk ám készülni.
- Majd meglátjuk, hogy kinek a képzése volt kidobott pénz. Én azért átgondolnám. Minél tovább vártok annál magasabb lesz az ár. - mosolyodom el higgadtan. Már már túl higgadtan is.
- Tudtommal nem én, de még csak nem is az ügyfeleim ülnek a vádlottak padján. Előbb ezzel a problémával kellene foglalkoznod nem gondolod? - én nem a jövőbeni lehetséges perekkel foglalkoznék Ricchi helyében, hanem a mostaniból próbálnék a legkisebb károkkal kiszállni. Csalódást kell okoznom, de ebben az ügyben semmi sem lesz könnyű és egyszerű, cserébe viszont az a féreg meg fogja kapni a börtönt, ami jár neki, Matteo meg egy fillér nélkül a földre koppanva találhatja magát, ha még az adóhatóság is beszáll a buliba. Márpedig az könnyedén megeshet. Majd én teszek róla.
- Tökéletesen. - teszem el az átvételi elismervényt. Már csak a biztonság kedvéért. Még a végén Ricchi a saját alkalmatlanságát is rám akarná fogni. Jobb az ilyesmit megelőzni.
- Tudod, a titkárnőm ép... - már éppen visszavágtam volna arra nézve, hogy legközelebb ezt inkább mással intéztessem, amikor Melinda beviharzik, és mire szóhoz jutnék, már egy női piperetáskát vagy mi a manót szorongatok. Végül sóhajtva igyekszem belépni Melinda és Matteo közé, nehogy tényleg tettlegességig fajuljon a dolog. Sejtem ugyanis, hogy Melinda temperamentumával még lehetnek bajok.
- Igazán nem szívesen értek egyet ezzel a díszmajommal, de most jobb ha megnyugszol, és megyünk. Meghívlak egy teára. Amúgy is beszélnünk kell. Mára már elég kellemetlenséget okoztunk neki. Hidd el nekem. - van valami nyugtató a hangomban, és szelíden próbálom Melindát vissza az ajtó felé terelni, miközben közte és Matteo közt "táncolok". Tényleg ideje lenne menni. A fene akar itt tüdőrákot, gerincferdülést, vagy egyéb súlyos kórságot összeszedni. Matteo meg van annyira féreg, ha Mel neki megy, akkor azt valami formában még visszavezeti a tárgyalásba, hogy hátrányba hozzon minket. Erre pedig semmi szükség. Legyen csak ő hátrányban. Többek közt ezért sem szoktam engedni, hogy az ügyfeleim az ellenféllel találkozzanak a jelenlétem nélkül. Jobb ha a kommunikáció rajtam keresztül zajlik. Megkímélhet egy migrénes fejfájás nagyságú problémától.

by Ajánlott tartalom

Ricchi ügyvédi iroda

Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda

Re: Ricchi ügyvédi iroda